Sziia. Itt idézetek találsz.^^
Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek.
..nekem már csak az a boldogság, hogyha reggel, amikor felkelek és tudom, hogy nem veled álmodtam..
A barát mintegy második énünk.
Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, de te bántóan visszaélsz a lehetőséggel!
Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.
Ha elhagysz, veled mehetek?
Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb.
Amiért érdemes meghalni, azért élni kell.
Nem az a lényeg amit mondanak rólad, hanem amit suttognak.
Ne hagyj semmit a Halálnak, éld és használd fel minden erődet, érzelmedet, esélyedet, vágyadat, álmaidat.
Egyszerűen lemondtam az örök életről, amely amúgy sem volt az enyém. Hátat fordítottam annak a beugratós játéknak, amellyel az istenek szórakoznak égi cirkuszukban. Nem érdekel többé melyik kő alatt bukkanok rá a hallatatlanság bal szemére. Nincs rá szükségem. Enyém a perc, s ez éppen elég.
Ha tiszta lapokkal akarunk játszani az életben, akkor a fájdalmas dolgokat is végre kell hajtani. Az életnek velejárója a fájdalom.
Egyszerre rádöbbenek, hogy mindenki éli a maga csendes kis életét, és egyedül én vagyok őrült.
Nem magányra vagyunk teremtve, és akkor ismerhetjük meg magunkat igazán, amikor meglátjuk magunkat a másik ember szemében.
Piszok nehéz csak a pillanatnak élni. A természetemből adódóan mindig van bennem egy kis elégedetlenség, folyamatosan próbálok mindent kijavítani. Ha kielégítem egy vágyamat, úgy érzem, az csak olaj a tűzre, de erről szól az élet, nem? Végül is a vágy az élet motorja!
Vedd tudomásul, majd pedig fogadd el: nem vagy tökéletes. Ha sikerül, óriási tehertől szabadulsz, és mindjárt magasabbra húz veled a léghajód! És még mennyi mindent ki kell hajigálnod ahhoz, hogy csakugyan szárnyalhass!
